Kérdések és válaszok

Bár a magyar nyelvben leggyakrabban a „tanácsadás" kifejezést használjuk (angolul: counselling), a folyamat során a pszichológus a legritkább esetben ad közvetlenül tanácsot.

Ehelyett a pszichológiai üléseken zajló összetett kommunikációs folyamat és a célzott tanácsadói intervenciók végső soron magát a klienst segítik hozzá ahhoz, hogy felismerje, milyen lépések és döntések viszik őt közelebb a mélyebb önazonosság, a belső harmónia és az önelfogadás megéléséhez vagy megteremtéséhez — és támogatja őt ezekben.

A pszichológiai tanácsadást (konzultációt) nyújtó szakember (tanácsadó) a legjobb szakmai tudásának és felkészültségének megfelelően látja el a szolgáltatást igénybe vevő személyt (kliens).

Mindkettőnek célja az ember belső, lelki folyamataiba való beavatkozás, de vannak közöttük különbségek.

A tanácsadási folyamat mentálhigiénés, önismereti és személyiségfejlesztő jellegű, és nem helyettesíti a pszichiátriai vagy klinikai pszichológiai kezelést. Amennyiben olyan tényezők merülnek fel, amelyek más jellegű (orvosi, gyógyszeres, csoportos stb.) ellátást tesznek szükségessé vagy más szakember bevonását kívánják meg, a tanácsadó a tanácsadási folyamatot lezárhatja és a klienst a számára megfelelőbb ellátásba és szakemberhez irányíthatja át. Ennek igénybevétele a továbbiakban a kliens felelőssége.

A pszichoterápia súlyosabb mentális állapotok és lelki nehézségek esetén válhat szükségessé, jellemzően hosszabb a tanácsadási folyamatnál. A pszichoterápia inkább az egészségügyi ellátások körébe tartozik, míg a pszichológiai tanácsadást alapvetően lelkileg egészséges, de az aktuális élethelyzetükben valamilyen komolyabb kihívással szembenéző, vagy épp egyszerűen csak fejlődni vágyó emberek szokták igénybe venni.